Dórinál számtalan alkalommal jártam már, régebben még főzni is, de amióta a csokiműhelyt vezeti, megfordultam már nála bonbonkészítésen és sütis tanfolyamon is.
Bár Dóri kipróbált makaron-receptjét megismertük és megkaptuk, az is nyilvánvalóvá vált, hogy korántsem biztos, hogy a macarongyártás otthon is zökkenőmentes lesz. Mindenesetre most megtanultuk a produkció trükkjeit és csínját-bínját - bár a gyakorlás még mindannyiunkra ráfér.
Három színben (sárga, lila és karamell) és három fajta töltelékkel készültünk. Volt levendulás csokis (ez nekem kicsit sok volt, de mások megőrültek érte), rozmaringos citromos marcipános (ez nekem túl fanyar lett) és marcipános-gesztenyés, ez utóbbi valami mennyeire sikeredett. A marcipánt imádom, a gesztenyét nemkülönben - rossz nem lehet, főleg, ha még kis rum és tejszín is társul hozzá!
A képek igazából annak mondanak valamit, aki már próbálta, vagy ismeri a folyamatot. A pillanat, amikor már majdnem szinte túlvertük a tojást, és elkezd az edény falára ragadni, vagy a habcsőrt, amit a tökéletes merringue képez. Majd a mandulalisztes keverék levegőtlenítése és a legyezőformára visszahulló tökéletes egyveleg. Aztán adagoltuk ügyesen és kevésbé jártasan, de az utolsó képen látszik a tökéletes végeredmény.
Nem tudom, mikor bátorkodom megpróbálni, de annyira finom lett (őszintén szólva, a legjobb macaron, amit valaha idehaza kóstoltam!), hogy veszem a bátorságot és próbálkozom majd itthon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.